Hírek
Serdülő (U-16)

A Nagy Jeges Nappal szombaton adják át az új szegedi jégpályát, amely 20-szor 30 méteres, és a műjégpálya mögött, sátras megoldással jött létre. Pápai Miklós, a Goodwill Pharma Szegedi Vízmű jégkorongcsapatának szakosztály-igazgatója szerint ezzel, valamint a műjégpálya hűtőrendszerének lecserélésével gatyába rázták a létesítményt. A Délmagyarország interjúja.


– Hogy áll a jégkorong helyzete Szegeden?


– Másfél éve vettük át a klubot, akkor kezdtük el más alapokra helyezni a munkát. Stabilizálni szeretnénk az egyesületet, ezért kialakítottunk egy jövőbe mutató programot. Háromlépcsős rendszert dolgoztunk ki: a Korisuli programmal éves szinten négyszáz iskolást tanítunk meg korcsolyázni. Aki kedvet kap a hokihoz, az egy úgynevezett „keltetőben” megismerkedhet az alapokkal, majd ha szeretné komolyan csinálni, beszállhat a hivatalos edzésekbe.


– Aki a műjégpálya felé jár, hónapok óta folyamatos munkálatokat lát.


– Olyan szintre kell hozni a létesítményt, ahol értelmes munka folyhat. A szegedi műjégpálya adottságai kiválók, igazi katlan, de a műszaki tartalom silány volt. Tavaly a palánk cseréje történt meg, az már nemzetközi szintű, idén a hűtőrendszert cseréltük, illetve hamarosan kész a sátras tanpályánk. Ezek a fejlesztések nemcsak a jégkorongnak, a többi jeges sportnak és a közönségkorcsolyázásnak is fontosak, megnő a jégfelület és -idő, többet lehet korizni. Jövőre úgy tervezzük, hogy még májusban is üzemel majd a pálya. A következő lépés az öltözők fejlesztése: decemberben átadunk újabb ötszáz négyzetméternyi, az Erste Bank Liga minőségének megfelelő öltözőt, orvosi és játékvezetői szobát. Jövőre még építünk hasonlókat, veszünk egy jégfelújító gépet, hőszigeteljük a pályát, napelemeket szerelünk fel. Ezekkel sikerül gatyába rázni a létesítményt. Elismerés, hogy mindkét névadó szponzorunk, a Goodwill Pharma és a Szegedi Vízmű Zrt. is szerződést hosszabbított velünk, a várossal szintén jó a kapcsolatunk. Elégedettek, így nyugodtan dolgozhatunk.


– Szombaton lesz a Nagy Jeges Nap. Milyen programokra készülnek?


– Szeretnénk megünnepelni az elmúlt fél év változásait, illetve a fejlesztéseinket átadni, hiszen a jégpálya a városé. Kilenckor egy gyerektornával kezdünk. Ezt mindenkinek ajánlom, óriási dolog azt látni, ahogy a nyolc-tíz évesek teljes hokicuccban cikáznak a jégen. Ezután jön a hivatalos átadó, majd játékra hívjuk a közönséget: három korosztályban vagyunk kíváncsiak arra, ki tud a leggyorsabban korizni, a legpontosabban lőni és a legmesszebbre csúszni. Délután lesz egy hivatalos bajnokink, majd a közönség is kipróbálhatja a pályát. A sztárvendégünk a nemrég visszavonult Vas Márton lesz, aki szerintem hazánk egyik legjobb jégkorongozója volt, és karitatív céljaink is vannak: belépő helyett arra kérünk mindenkit, hozzon egy plüssfigurát, amelyet a Szegedi Gyermekklinikának ajánlunk fel.


– Szegeden rendre ezer néző előtt rendeztek meccseket még két éve is. Mikor lesz újra felnőttcsapat?


– Mi is szeretnénk, ha minél hamarabb megtelne a csarnok, de nem tudjuk megerőszakolni az elmúlt húsz évet. Nem sikerült itt tartani, felnevelni elegendő játékost, varázsütésre ez nekünk sem megy. Az Erste Bank Ligáért még sokat kell dolgozni, de egy OB II-es csapat indítása tervben van a mostani U18-as játékosokból és az itt élő, korábbi hokisokból. Olyan viszont biztosan nem lesz, hogy összevásárolunk húsz játékost csak azért, hogy legyen csapatunk. Ennek nincs értelme. Azt szeretném, hogy szegedi gyerekeknek lehessen szurkolni, akikhez persze néhány erősítés kell, de a magot a helyiek adják. Én építeni, nevelni szeretek, ehhez türelem kell.


– Hogy dolgozik a szövetség által Szegedre küldött román mentoredző, Marius Gliga?


– Csak pozitívumokat mondhatok róla, kiváló szakember. Félek is, hogy „elrabolják” őt tőlünk, mert kivételes szakmai tudása van. Havonta végiglátogatja a régió csapatait, emellett Szegeden tart edzéseket, képzi a stábunkat. Érdekesség, hogy a magyar válogatottban játszottam ellene világbajnokságon, most viszont egy célért dolgozunk.


– Mennyire érdekli a gyerekeket a jégkorong?


– Tavaly óta hatvan fővel nőtt a játékosállományunk. Ötvenes létszámmal vettük át a klubot, már száz fölött járunk, a végcél a háromszázas határ, amit teljesen reálisnak látok. Tizennyolc éves hokisokat nehéz idevarázsolni, ezért a legkisebb korosztályokkal kell foglalkoznunk, ott tudunk alkotni. Szerencsére már legtöbbször A és B csapattal kell részt vennünk a tornákon, hogy mindenki lehetőséget kaphasson. Öt iskolával állunk szerződésben, de ez még bővülhet, onnan is folyamatosan érkeznek újak. Algyő felé nyitunk, 2018-ban ott szeretnénk építeni egy teljes értékű pályát, akkor a helyi gyerekeket is meg lehet ismertetni a sportággal. Külön büszke vagyok a honlapunkra, szülői segítséggel igazán szuper lett a szegedhoki.hu, ott minden információt megtalálnak rólunk.


– Egykori válogatott játékosként nem hiányzik a jég?


– Két éve, a jászberényi csarnok avatóján játszottam legutóbb, akkor állt össze a Lehel egykori bajnokcsapata. Sajnos egy nap csak huszonnégy órából áll, valamennyit muszáj aludnom, így fizikailag nem tudom összehozni, hogy edzésre járjak és edzést is tartsak. A harminc évvel ezelőtti felszerelésem még megvan, amikor lehetőség adódik, abban szoktam hokizni. A maiak néznek is, hogy ez meg mi a fene, de nekem kiválóan megfelel.